Milyen szárítógépet vegyek?

siemens-wt66b200by-szaritogep_dcd11317

A szárítógép ma már nem luxuscikk, egyre több család otthonában megtalálható. Kiváló szolgálatot tesz olyan lakásokban, ahol a magas páratartalom problémákat okozhat; a segítségükkel megelőzhetjük a falpenész megjelenését és egészségesebb környezetet biztosíthatunk mindannyiunk számára. Az ideális szárítógép kiválasztása azonban kérdéseket vet fel, ezért összefoglaljuk, mit érdemes szem előtt tartani ezekkel a gépekkel kapcsolatban.

A modern szárítógépek típusai

A mai korszerű számítógépek között kondenzációs és hőszivattyús készülékeket találunk. Közös tulajdonságuk, hogy egyik típus sem rendelkezik gőzkivezető csővel, így nincs szükség a falak fúrására.

A kondenzációs szárítógép meleg levegőt keringet annak érdekében, hogy a ruhák száradása minél hatékonyabb legyen. A vizes levegő egy hőcserélő rendszernek köszönhetően kondenzálódik, így a cseppfolyóssá vált pára a lefolyóba kerülhet. A hőcserélő rendszer által páramentesített meleg levegő visszakerül a szárítógép dobjába, ahol újra kifejti szárító hatását. A ciklus addig folytatódik, míg a ruhák szekrényszárazzá vagy a beállításnak megfelelő szárazságúvá válnak. A típus nagy előnye a halk működés, ami fontos szempontnak bizonyulhat, ha a gépet olyan helyiségben helyezzük el, ahol sok időt töltünk.

A hőszivattyús gép jelenleg a legmodernebb hozzáférhető típus a szárítógépek között. A működés során egy zárt rendszerben keringeti a felmelegített levegőt, majd a visszahűlése során párátlanítja. A működési elvnek köszönhetően a hőszivattyús szárítógépek rendkívül energiatakarékosak, hiszen hőveszteség nélkül szárítanak, ráadásul más típusoknál alacsonyabb hőfokon üzemelnek. Ennek köszönhetően alkalmasak a legérzékenyebb ruhaneműk szárítására is.

A két típus energiafelvétele között tehát jelentős különbség tapasztalható. A hagyományos kondenzációs gépek jellemzően B-C energiaosztályba tartoznak, a hőszivattyús gépek viszont jellemzően A és A+++ energiaosztály közöttiek. Extrém esetben a villamos energia kétharmadát is megspórolhatjuk, ha kondenzációs gép helyett hőszivattyús szárítógépet választunk.

Ha kicsi a hely…

Elöltöltős mosógépek esetén lehetőségünk van úgynevezett összeépítő keret használatára. A keret segítségével biztonságosan elhelyezhetjük a szárítógépek a mosógép tetején, így jelentős teret takaríthatunk meg. Ennek a megoldásnak köszönhetően akár egyidejűleg is használható a két gép, ezzel értékes időt spórolhatunk.

El kell mondani, hogy léteznek olyan mosó-szárítógépek, amelyek mindkét funkciót képesek ellátni, de ezek hatékonysága elmarad a különálló gépek hatékonyságától, ráadásul az energiaigényük is magasabb. A mosó-szárítógépek 2-3 kilogramm ruhával kevesebbet képesek szárítani, mint amennyit egyszerre mosni tudnak, így az egyik folyamatban mindig kompromisszumot kell kötnünk. Ezért általánosságban kijelenthető, hogy egy különálló szárítógép vásárlása jobb döntés.

A szárítógép töltetsúlya

A termékek adatlapján minden esetben megtaláljuk, az adott készülék hány kilogramm ruha szárítására alkalmas. Ezt érdemes betartani, hiszen a túlpakolás minden esetben a szárítási hatékonyság csökkenéséhez vezet.

A szárítógépet érdemes a mosógép kapacitásának megfelelően választani, hiszen ezeknek köszönhetően mosás után azonnal megkezdhetjük a szárítást is, nem kell a vizes ruhákat tárolnunk. A jelenlegi gépek kapacitása jellemzően 7 és 10 kg közötti, ezek megfelelnek az átlagos igényeknek.

A kijelző és más extrák

Alapvetően kétféle megoldással találkozunk: hagyományos „csavargatós-gombos” vezérlővel és digitális kijelzővel. Digitális kijelző esetén könnyedén nyomon követhetjük a beállítási paramétereket, illetve láthatjuk, hol tart a folyamat. Ma már számos szárítógépet találunk nagy felbontással rendelkező magyar nyelvű TFT kijelzővel, így a ciklusok követése messziről is kényelmes.

Némely gyártók termékei már dobvilágítással is rendelkeznek, így a ruhák ki- és bepakolása sokkal kényelmesebb.

3 hozzászólások

  1. Leléné Vörös Anna

    A hőszivattyús szárítógép hova engedi ki a szárítás során keletkező gőzt? Köszönettel várom válaszukat!

    Válasz
    1. MZ

      Lásd fent, az írásban!
      ” A vizes levegő egy hőcserélő rendszernek köszönhetően kondenzálódik, így a cseppfolyóssá vált pára a lefolyóba kerülhet.”

      Válasz
  2. Suma

    A kéménybe. A széngázzal együtt fújja ki,ezzel is fokozva a tűz intenzitását mintegy lendületet adva az áramlásnak.
    Egyes tipusokál pedig az erre a célra rendszeresített kondenzátumtároló tartályba,amit minden szárítás után kiönteni szükségeltetik.

    Válasz

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.