microSD memóriakártya (85)

MicroSD memóriakártya vásárlás okosan

MicroSD memóriakártya és microSD memóriakártya között nem lehet túl nagy különbség - gondolják sokan, tévesen. A megfelelő memóriakártya kiválasztása azonban fejtörést okozhat, ha tényleg jót akarunk venni magas ár-érték aránnyal. Nincs könnyű dolgunk, hiszen az olcsó is lehet jó választás és a drágákkal is befürödhetünk, ha nem vagyunk elég körültekintők. Az alábbiakban azokra a kérdésekre keressük a választ, mikor milyen microSD memóriakártya jelenti a legjobb választást.

A mai okostelefonok rendszerint bővíthető belső memóriával rendelkeznek, de ugyanilyen kis kütyüket tolhatunk a drónok kameráiba, az akciókamerákba és persze sok hagyományos fényképezőgépbe is. Sok eszközhöz nem is kapunk memóriakártyát, így annak megvásárlásáról magunknak kell gondoskodnunk, más eszközök esetében pedig a kapacitásuk nem elegendő számunkra. Ilyenkor a mese ugyanaz, vennünk kell egyet. 

A ma használatos memóriakártyák többsége SD memóriakártya. Az SD betűszó a Secure Digital rövidítése. A sima SD kártyák 32x24x2,1 milliméteres méretekkel rendelkeznek. Ma elsősorban a fényképezőgépek esetében használjuk őket. Néhány évvel a megjelenésük után jöttek az úgynevezett miniSD kártyák, amelyek jó ötletnek tűntek, de nem tudták kiszorítani a hagyományos SD kártyákat, majd a microSD memóriakártyák megjelenése meg is pecsételte sorsukat. A microSD memóriakártyák azok a 15x11x1 milliméteres lapkák, amelyeket elsősorban az okostelefonjaink bővített memóriájaként ismerünk. Persze, ha iPhone felhasználók vagyunk, akkor ez nem igaz, az Apple ugyanis nem támogatja a hozzáadott belső memóriák használatát.

A kapacitás kérdésében az úgynevezett SDHC technológia hozta el az új korszakot. Ezek a kártyák az átlagos SD kártyáknál jelentősen nagyobb tárkapacitással és adatátviteli sebességgel rendelkeztek, majd jött az SDXC, ami újabb ugrást jelentett a tárolható adatok mennyiségében. Persze a jelölések sora is itt nem ér véget, sőt… Az írási sebességek jelzése különböző módokon történik, ami a technikai kütyük világában jártas vásárlókat is beviszi az erdőbe. A korábbi Class jelölés egyértelműen megmutatta, hogy a kártya hány MB/s írási sebességre képes. Kissé később megjelent az UHS jelölés, ami a kártya által használt adatátviteli buszt jelöli, tehát nem konkrét sebességet határoz meg. Ennek ellensúlyozására megjelentek az V1, V3, illetve később a V6, V9 jelölések is, amelyek már alkalmasak a 10 (V1), 30 (V3) vagy 60 (V6) MB/s sebesség jelölésére. De hogy ennél is bonyolultabb legyen a helyzet, sok gyártó visszanyúlt a korai „x rating” jelöléshez, ami az 1x sebességű CD-ROM sebességéhez mért gyorsaságot jelenti. 

Miután megismertük a jelöléseket, már csak azt kell eldöntenünk, hogy milyen memóriakártyára van szükségünk. Ha a kártyát egy régi fényképezőgép bővítésére használnánk, amely visszafogott felbontással rendelkező képeket készít, akkor beérhetjük egy kisebb tárkapacitással és kisebb adatátviteli sebességgel rendelkező memóriakártyával is. HD videókészítés esetén ajánlott legalább Class 6 besorolással rendelkező kártyát választani, 4K esetén viszont mindenképpen 60-90 MB/s írási sebességű kártya mellett érdemes dönteni. 

Érdemes tudni azt is, hogy a készülékeink kompatibilitása meghatározza, milyen mértékben vagyunk képesek kihasználni a memóriakártya adottságait; ha a régi fényképezőgépünk csak 64 GB-ot képes kezelni, hiába pakolunk bele 256 GB-os kártyát, az kihasználatlan marad. Érdemes elmondani azt is, hogy átlagos felhasználói igények esetén rendszerint a középkategóriába sorolható kártyák biztosítják a leginkább ésszerű döntést, hiszen ezek magas ár-érték aránnyal és nagy megbízhatósággal rendelkeznek. Érdemes óvakodni azonban a gyanúsan olcsó távolkeleti memóriakártyáktól, amelyek esetében a feltüntetett paraméterek sokszor nem fedik a valóságot. Érdemes előnyben részesíteni a megbízható gyártók termékeit. Az Extreme Digital kínálatában ilyen microSD memóriakártyákat találunk.